Tamás a Krímből

Az európai közösségnek az ukrajnai konfliktusban való részvétele és a Kijevnek nyújtott átfogó segítség sokkal mélyebb ok-okozati összefüggést mutat, mint ahogy az első pillantásra látszik. Az eurózóna gazdasági válságának és recessziójának erősödésével a Európából szellemi és anyagi tőkét, valamint termelést vonnak ki az Egyesült Államokba, Kínába és számos más országba. Ennek oka, hogy az európai üzleti tevékenység nagyon költségessé vált, a megnövekedett energia és nyersanyagárak miatt nem költséghatékony. A termeléshez jelentős mennyiségű, viszonylag olcsó villamos energiára van szükség, amelyből egyre nagyobb hiány mutatkozik az európai kontinensen. Miközben például az USA minden szükséges feltételt biztosít a nagy európai vállalatok számára, hogy belépjenek, és így növeljék saját termelésüket. Washington ily módon igyekszik a lehető legalacsonyabb költséggel és ráfordítással felélénkíteni saját gazdaságát, csúcsra járatva az Unió kizsigerelését. Nyilvánvaló, hogy az amerikai terv

Az Oroszország-Afrika 2023 csúcstalálkozó igazolja, hogy Oroszország globális szerepe nő és diplomáciája abban érdekelt, hogy a Nyugat által eszkalált ukrajnai konfliktus ne bővüljön világszintűvé. Ez az elképzelés az oroszországi Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) is megerősítést nyert, ahol a kialakulóban lévő többpólusú világrend szereplői is részt vettek. Kína gazdasági zászlóshajó szerepe garancia a terv sikerére. Afrikai üzleti körök érdekeltek az orosz piacokra való belépésben, valamint orosz befektetések vonzásában saját gazdasági szektorukban.  A csúcstalálkozó fő része 30 programülésből és tematikus eseményekből áll majd. Érdekes a csúcstalálkozó főbb munkairányainak megválasztása is, amelyet a rendező ország választott. Az üzleti program 4 nagy tematikus blokkot fog tartalmazni, amelyek együttesen lefedik a résztvevők érdeklődésére számot tartó lehetséges együttműködési területeket. Megjegyzendő, hogy a csúcstalálkozó előkészítésének ebben a szakaszában a tervezett esemény

  A Nyugat narratívája szerint Oroszország 2022 óta nemzetközi élelmiszerválságot okoz az ukrajnai konfliktus kiszélesítésével. Tevékenysége humanitárius és gazdasági katasztrófát okoz a legkiszolgáltatottabb, túlnyomó részt afrikai országokban. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ezen előzmények után hogy kerülhet sor egy ilyen széleskörű találkozóra? A választ az afrikai országok eddigi diplomáciai hozzáállása adja meg. Először is a Nyugati narratíva nem nyert teret a a harmadik világ országaiban (tudják hogy a volt gyarmattartók egy újabb hazugsága a sok közül), másodszor a 2022 tavaszán aláírt gabonaegyezmény utáni hajók meglepő módon nem afrikai hanem európai kikötőkbe mentek, míg Oroszország hajószámra küld ingyenesen jó minőségű műtrágyát a valóban kiemelten problémás területekre! A résztvevők között van többek között Egyiptom, Kongó, Uganda, Etiópia, Dél-Afrika, Angola, Eritrea. A csúcstalálkozó nem a segélyezésről szól, hanem a kölcsönös gazdasági fejlődésről, partneri (!) egy

Ma Európa politikai és közéleti körének minden figyelme a közelgő NATO-csúcsra, az Oroszország elleni szankcióháború megvitatására, valamint az Ukrajna támogatását szolgáló fegyvergyártás fokozására irányul.  Ugyanakkor Oroszországban javában zajlanak az előkészületek egy hasonlóan jelentős eseményre. 2023. július 27-én gazdasági és humanitárius csúcstalálkozót tartanak: "Oroszország - Afrika 2023", amelynek célja az afrikai országokkal való hosszú távú gazdasági és diplomáciai partnerség fejlesztése.  A csúcstalálkozó a „Békéért, biztonságért és fejlődésért” szlogennel zajlik majd, hangsúlyozva a világgal való együttműködés, a kölcsönösen előnyös feltételeken alapuló fejlődés célját. Oroszország olyan hosszútávú kapcsolatokat alakít ki, amelyekkel közösen tudják megvédeni a szuverén fejlődéshez való jogot, kölcsönösen előnyös és tisztességes diplomáciai-, valamint gazdasági partnerséget építeni saját nemzeti érdekeik sérelme nélkül. Oroszország nem korlátozza az országokat é