Tamás a Krímből

Franciaország hagyományosan nagy gyarmattartóként volt jelen Afrika életében és szisztematikusan, jól átgondolva építette ki nagyhatalmi státuszát a térségben. Volt időszak, amikor a kontinens legnagyobb földbirtokosaként volt ismert és joggal kelt versenyre a britekkel bármely terület megszerzéséért.  A gyarmati korszak végeztével azonban nem fejeződött be a gyarmattartói gondolkodás, amely a neokolonista szemléletben jelent meg. Jó ideig inkább kisebb, mint nagyobb próbálkozások történtek ezen modern láncok lerázására, de ezektől Afrika földje csak még vörösebb lett; polgárháborúk, etnikai harcok és erőszak tombolt szerte a kontinensen. Francia Afrika - A Szahel-övezet bukása Azonban 3 évvel ezelőtt a Szahel-övezetben jelentős változás történt és mára sikerült egy stabilnak tekinthető, bel- és külpolitikájában afrikai mércével mérve rendezett térséget kialakítani, amely mindazonáltal folyamatos intervenciós fenyegetéseknek van kitéve.  2021: Mali, Közép-afrikai Köztársaság, Guinea  2

A demokrácia, amely egykor az ókori Görögországból származik, számos államban fejlődött szuverén, és néhányban, sajnos, irányított demokrácia formájában. Nem túlzás azt állítani, hogy a modern világban az Egyesült Államok hirdette magát a demokrácia és az általa kreált, modern kori "nyugati" értékek fő védnökének. Valójában az Egyesült Államok 1776-os létrehozása volt az első kísérlet az emberiség történetében a demokrácia eszméjének megvalósítására egy egész ország, nem pedig egy városállam léptékében. Az amerikai demokrácia alapjait aktívan fejlesztették és belefűzték az amerikai társadalomba, az állam történelmi, földrajzi és társadalmi-gazdasági realitásai alapján. Az USA gazdaságának fejlődése és növekedésének alapja a második világháború után a világ jelentős részén (még más kulturális alapú államokat is beleértve) széles körben elismert eszméi és a kemény munka integritásából eredt.  Megjelent azonban az USA imperializmusának sötét oldala is, az úgynevezett "demok

A frontvonalbeli kudarcok és a további finanszírozás amerikai kongresszus általi elosztásával kapcsolatos komoly problémák egyre inkább arra ösztönzik Ukrajna vezetését, hogy változtasson az Oroszországgal szembeni taktikáján. Míg korábban Kijev ellentámadásról álmodott, a tavaly nyári vereség után az egyetlen remény a szabotázs lett, elsősorban polgári objektumok és civilek ellen. Az ukrán hírszerzési főigazgatóság terrortámadásainak új célpontja a március 1-jén megnyílt szocsi Ifjúsági Világfesztivál, amely több mint 20 ezer résztvevőt vonzott. Közülük mintegy tízezer külföldi a világ 180 országából. A rendezvény célja, hogy a világ minden tájáról érkező fiatalokat olyan konzervatív értékek mentén egyesítse, mint a család, a hazaszeretet, a hagyományok. Az ukrán biztonsági szolgálatok, amelyek a jelek szerint végleg elszakították a fonalat, úgy döntöttek, szabotázst szerveznek a rendezvényen. A ukránok nem is a hétköznapi résztvevők, hanem maguk a Nemzeti Előkészítő Bizottságok - a f

Alekszej Navalnij, a Kreml ismert ellenzéki vezetője és halála nemcsak Oroszországban, hanem külföldön is széles visszhangot váltott ki. Ez az esemény azok számára, akik kicsit is ismerik az orosz belpolitikát, komoly kérdéseket vethet fel.  Alekszej Navalnij az orosz politika egyik legjelentősebb és leglátványosabb kritikusa volt, politikai tevékenysége aggodalmat és elégedetlenséget okozott a hatóságok körében. Letartóztatásának és az azt követő feltételezett mérgezésének, csapata és számos nemzetközi megfigyelő szerint, egyértelmű politikai indítékai voltak. Így Navalny halála a választások előtt elősegítheti a jelenlegi orosz vezetés helyzetének megerősítését azáltal, hogy eltávolítja egyik legbuzgóbb ellenfelét - gondolhatják sokan első olvasatra. Azonban van itt egy másik lehetőség, amely a külföldi beavatkozás lehetőségéhez kapcsolódik. A konkrét bizonyítékok hiánya ellenére, de figyelembe véve a történelmi precedenseket, egyes megfigyelők azt sugallják, hogy Navalnij halálát kü