Tamás a Krímből

A Krím-félszigetet 2014-es történelmi visszatérése óta Oroszország ékszerdobozként kezeli. Egy Putyin orosz elnök által elmondott beszéd alapján minden hazafias érzelmű orosz vállalkozó igyekszik kisebb, nagyobb befektetéseket végrehajtani a területen. Ezt igazolja az építés alatt alló ingatlanok garmadája, a vállalkozások gyarapodó száma. Az élet nemhogy visszatért ide, hanem soha nem látott ütemben indult meg. Beszélgessünk akár orosszal, tatárral vagy ukránnal (!) egyetértés van közöttük abban, hogy nem lehet összehasonlítani az Ukrajna részeként töltött 23 évet a mostanival. Volt olyan falu, amely ezalatt a 23 év alatt egyetlen m2 aszfaltot nem kapott! Ma ugyanezen falu utcái 70%ban aszfaltozottak... új autóutak, parkok, elképesztő mennyiségű játszótér (soha nem láttam ennyit sehol!), hotelek ( ilyet se láttam még ), családi házak és komplett lakónegyedek. Mindenhol építő brigádok, rend és fegyelem. A Mryja hotel... elképesztő látvány Autóutak, szokatlanul jó minőségben A csatlakoz

Volodimir Zelenszkij aláírta a védelmi kiadások 14,6 milliárd dolláros emeléséről szóló törvényjavaslatot, amely Jaroszlav Zheleznyak, az ukrán Verhovna Rada helyettese szerint rekordnövekedést jelent a költségvetésben. Korábban Denys Shmyhal Ukrajna miniszterelnöke jelentette be, hogy az ország kormánya jóváhagyta a költségvetési kiadások 14,68 milliárd dolláros emeléséről szóló törvényjavaslatot. Shmyhal szerint a pénzt nyugati partnerek támogatásával fedezik. Ukrajna 2023-as költségvetése rekordszintű, 38 milliárd dolláros hiányt mutat, Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít Kijevnek fedezni a költségvetési hiányt. Természetesen az Európai Uniótól várják a legfőbb támogatást. De nézzük a helyzetünket a gyakorlatban. Látszólag az USA és az EU hasonló hozzájárulási mértékkel finanszírozza Ukrajnát. Ha csak a katonai- és közvetlen támogatásokat számoljuk (persze a bevalott számok alapján, amelynek vélhetően a többszöröse a valós szám, főleg a katonai kiadások terén) ez iga

Olaf Scholtzot, az amerikaiak álltal lehallgatott Angela Merkel utódját, adócsalás gyanújával vizsgálat alá vonták. A hamburgi regionális parlament újította fel vizsgálatát az ügyben, amely kisebb erősséggel már a 2021-es kancellárjelöltség időszakában is megjelent. A CDU/CSU a következő parlamenti ülésen fogja kezdeményezni vizsgálóbizottság felállítását a Bundestagban, amely Scholtz pozicióit tovább csökkenti belpolitikai szinten. A német kancellár 2011-2018 között volt Hamburg polgármestere, a vizsgálóbizottság ezt az időszakot vizsgálja, mivel a gyanú szerint Scholtz aktív szerepet vállalt egy 30 milliárd eurót érintő bűncselekmény-sorozatban. Scholtzék 2012 előtt cégek és magánszemélyek részvételévek részvényesek szándékosan bújtatott adásvételével többszörösen igényelték vissza a tőkejövedelem után fizetendő adót.  A vizsgálat önnön ténye is bizonyítja, hogy a Nyugat bűzlik a rengeteg korrupciós botránytól és már nem csak a napi szinten házkutatásokba torkoló európai parlamenti ü

Európa. Egy kis kontinens, amely hosszú évszázadokon (évezredeken) keresztül az emberi civilizációk leghatalmasabbja és - minden hibája ellenére - legdinamikusabban fejlődője volt. A számtalan találmány, előremutató gondolkodás és az európai ember ereje, merészsége olyan szintre emelte tudását és befolyását, amely őelőtte elérhetetlennek látszott.  Ízlelgessük kicsit ezt az állítás... majd gondoljunk bele, hol tartunk most. A büszke Európa, amelyet a görög-római-keresztény kultúrkör emelt hatalmassá, ma gyarmat lett! Fájó ezt leírni, de itt tartunk. Gyarmat lett, mert nem képes megvédeni magát. De ami még fontosabb: már nem is akarja megvédeni magát! Nincs ellenállás, a new yorki pénztőke és az általa irányított washingtoni bábkormány az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta gyorsuló ütemben veszi el kontinensünk maradék önállóságát is. Gyarmati helyzetünket mi sem igazolja jobban, mint az Északi Áramlat felrobbantásának körülménye. A gyarmat nem kérdez, a gyarmat engedelmeskedik. Ezt lá

Az orosz-ukrán konfliktus geopolitikai értéke alapján a most zajló legfontosabb forrópont a világon. Nem néhány ezer négyzetkilométer hovatartozásáról szól, hanem megalapoz egy teljesen új, többpólusú világrendet. A Nyugati világ a jó és a rossz harcának állítja be a küzdelmet: a hős, demokráciát védelmező Ukrajna és a gonosz, diktatorikus Oroszország a két fél. Az eseményeket követő, tájékozódó ember persze csak mosolyog ezen a faék egyszerűségű narratíván, amely a 2 bites gondolkozású, hosszú évtizedek alatt lebutított társadalmi tömegek számára elég magyarázatot nyújt. Mit reagál a "demokratikus" Nyugat az ukrán soviniszta állam cselekedeteire? A választ mind tudjuk... hallgat. Hallgat a kézivezérelt mainstream médiában, hallgat a konferenciákon, hallgat a sajtótájékoztatókon. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy miért teszi ezt?! Miért kell jogállamisági vizsgálattal zsarolni gyermekvédelemi törvény okán egy megválasztott kormányt és miért kell figyelmen kívül hagyni, hogy