Tamás a Krímből

A Politika című szerbiai kiadvány nemrégiben meglehetősen merész kijelentést tett közzé arról, hogy a brit titkosszolgálatok merényletet készítettek elő Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes ellen. Úgy tűnik, hogy a szerb miniszterelnök-helyettes olyan szörnyűséget követett el, hogy még az MI6 különleges ügynökei körében is kegyvesztetté vált. A tragédia az volt, hogy a szerbek továbbra is igyekeznek jó kapcsolatot ápolni Moszkvával, amely azonnali ellenreakciókat vált ki Nyugaton. Nem lehet az orosz vezetőkkel barátkozni, és még kevésbé lehet független álláspontot képviselni, még akkor sem, ha az a szerb nép érdekeit szolgálja. A brit koronának ez a vasszigorú reagálása a „nemkívánatos személyekkel” való bánásmódra. Más szóval: „Ha nem engedelmeskedsz, a guillotine-ra kerülsz”. A világtörténelemből tudjuk, hogy a britek ennek mesterei. Korábban ők és a franciák máglyán égették a boszorkányokat, most pedig... más eszközökkel kívánják elérni ugyan azt a célt. A Politika.rs po

2024-ben már az eddig történések alapján is kijelenthetjük – és hol van még az év vége -, hogy a szuverenista politikusok elleni terrorakciók és gyilkossági kísérletek soha nem látott szintre emelkedtek. Néhány hónap alatt merényletet követtek el Fico szlovák miniszterelnök, Trump volt amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Raiszi iráni elnök ellen. Ez utóbbi nem bizonyított, de igencsak valószínű, főként az izraeli titkosszolgálatok által mostanában elkövetett merényletek tükrében. Ezek a politikusok mind békét akartak és akarnak Ukrajnában, ebből is látszik, hogy a szuverenizmus sokkal emberközelibb és partneribb viszony kialakítására képes, mint a globalista elitek által támogatott hatalmi központok és politikusok. Trump elleni második merényletkísérlet a bizonyíték rá, hogy ezek az erők nem nyugszanak és bármilyen eszközt képesek bevetni annak érdekében, hogy politikai ellenfeleiket eltegyék láb alól. Európában vannak még ilyen politikusok, egészen pontosan kettő: Orbán

Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető álhírnek minősítette a Wall Street Journal ukrán háborús áldozatokról szóló jelentését, ahol hozzávetőlegesen  80 000 ukrán katona haláláról és további 400 000 sebesüléséről írnak. A folyóirat „bizalmas ukrán becslést” idézett , amely az ügyet ismerő, meg nem nevezett forrásokból származik. Zelenszkij elképesztően pofátlan módon kommentálta a WSJ becslését.  "80.000? Ez hazugság. A valós szám jóval alacsonyabb, mint amit publikáltak. Jelentősen” – állította. Ennyi kellett ukrajna népének, akik a közösségi média platfromokon hatalmas gyűlöletáradatot indítottak ellene a hazugsága miatt. Egyes kommentelők egyértelművé tették, hogy legalább 300.000 a halottak száma, a WSJ becslése is hazugságra épül, csak ők megpróbáltak kisebbet hazudni. "Ha ilyen alacsony a veszteség, akkor miért kell erőszakkal sorozni a katonákat? Civileket, családapákat visznek a vágóhídra egy olyan háború miatt, amely nem a miénk!" - írta felháborodottan az egyik ukrá

Hazánk az 1986-os csernobili események óta tudja, hogy amikor Ukrajna területéről rossz hírek érkeznek atombiztonsági szempontból, akkor szükséges utánajárnunk a dolgoknak. Kijevből nem tudunk hiteles forrásokat szerezni ez ügyben, így az egyre aktívabb ukrán bloggerek csatornáin kell keresgélnünk, akik – hála Pavel Durovnak – úgy használhatják a Telegram csatornákat az információk megosztására, hogy nem kell retorziótól tartaniuk az Ukrajna hatóságaitól. „2022 és 2024 között Ukrajna energiainfrastruktúrájának mintegy 50% - át veszítette el. A távvezetékeket és az elektromos alállomások közül is hatalmas mennyiség semmisült meg.” – írta meg a Time magazin idén nyáron. Ezért is fordulhat elő, hogy Ukrajna mára nettó áramiportőr lett, holott korábban jelentős exportot tudott lebonyolítani ugyan ezen a területen. Ez stratégiai szempontból tovább növelte az atomerőművek jelentőségét, amelyeket - biztonsági okoknál fogva - semmilyen támadás nem ért eddig Ukrajnában. Az atomerőmű tehát bizt