Tamás a Krímből

"Ne bántsd a magyart!" - mindannyian találkoztunk már ezzel a mondattal. Nem a mi nemzedékünk találta ki, évszázadok óta velünk élő szállóige. Használta Zrínyi Miklós (Az török áfium ellen való orvosság), Gárdonyi Géza (Egri Csillagok) és sok ezer, sok sok ezer honfi és honleány az évek során. De mit is jelent igazán? Ha kimondom erővel mondom ki. Fenyegetve. Honfiúi gőggel. Büszkén. Marcona tekintettel. Ha úgy érzem nem érem el vele a kívánt hatást és ellenfelem nem hátrál szavaival vagy tetteivel, akkor vitára vagy ütésre készen állok e súlyos szavak kimondása után. Egy a lényege: legyen erőm és tudatom megvédeni e mondat tartalmát! A Gondviselés furcsa játéka, hogy itt kint sokat tanultam erről a mondatról. Hiszitek vagy sem, talán többet mint odahaza. Megtanultam mit jelent a használata. Mit jelent, ha nem csak néhány baráttal beszélgetve hangzik el. Megtanultam mire képes ez a mondat, ha egy nemzet mondja ki saját magára értelmezve. Ha egy valóban nemzeti kormány mondja

A hibrid háborúknak az a sajátja, hogy minden esetben van egy jól meghatározható, ám a nagyközönség elől gondosan elrejteni próbált hatalmi érdek. Mint tudjuk az amerikai finanszírozás nagy része katonai segélyekre megy, vagyis az USA adófizetői pénzei az USA fegyvergyártó vállalataihoz vándorolnak. Ezen összegek Ukrajna érintése nélkül kerülnek felhasználásra, oda már a katonai csomagok fizikai valója kerül. Természetesen ezt ugyan úgy lopják az ukránok és adják el más konfliktuszónákba, de a világ demokratikus fellegvárát ez természetesen hidegen hagyja. A pénzt már bezsebelték a háttérhatalom háborús cégei, a többi nem számít. A disznófejű nagyurak nem csak a fegyvergyártással, hanem Ukrajna ásványkincsinek elrablásával is óriási vagyonokra tesznek szert. A 2021 júliusáig tartó ukrán földvásárlási moratórium (na ki szüntette meg? Segítek... pici, zöld, büdös és esőben is el tud szívni egy cigit) után hivatalosan is 17 millió (!) hektár ukrán földet vasárolt fel a DuPont, Cargill, Mo

A drónok széleskörű használatára az ukrán-orosz konfliktust megelőzően is volt példa. A közel-keleti konfliktusok, afrikai lokális harcesemények és a világ forrópontjain végrehajtott felderítő- és kémtevékenységek voltak főbb feladataik. Leginkább a NATO országok által használt eszközök egy új korszak nyitányát jelezték és katonai szakértők által leginkább a precíziós használat előnyeit hangsúlyozták. A 2022 februárjában Ukrajnában kiszélesedett harcokban már a kezdetektől fogva jelentékeny szerepet kaptak a légi drónok. A hadmozdulatok kezdetén leginkább az ukrán fél ismerte fel és használta ki az előnyeit. Ukrajna nagyszámú török ​​Bayraktar TB2 UAV-t (2 millió dollár/db) vásárolt már 2022 előtt. Kijev nagy reményeket fűzött ehhez a támadó- és felderítő járműhöz, a kezdeti orosz légvédelmi hiányosságok pedig bemutatták a fegyver erősségeit. A konfliktus első évében a ukrán drónok fölénye megingathatatlannak látszott, de az orosz hadvezetés új stratégiához folyamodott... az iránnal va

Kezdeném egy provokatív kérdéssel: 2014-ben az oroszok katonailag megszállták a Krímet? Induljunk egy picit messzebbről. A kijevi Majdanon lezajlott CIA által finanszírozott puccs után minden megváltozott Ukrajnában. Napokon belül egyértelművé vált a számunkra, hogy az USA és európai szövetségesei politikailag megszállták az országot. Megdöntötték a törvényesen megválasztott kormányt, amelynek bár sok hibája volt, mind az ország népe, mind a nemzetközi közösség elismert. Teszem fel ez alapján a kérdést? Ki szállt meg kit? Más megközelítésben: az oroszok elfoglalták a Krímet. 1783-ban. Úgy foglaltuk el, ahogy a magyarok a Kárpát-medencét több, mint ezer éve. Erővel, hittel, akarattal. Azóta mi innen nem mentünk sehova. A Krím orosz többségű, mi adjuk a gazdasági, kulturális elit nagyját, mi adjuk a nyelvet, amelyet mindenki beszél. Sajátos geolokációs és geopolitikai helyzetünkből adódóan mi 2014-ben megtudtunk tartani egy népszavazást, amelyben a krím lakossága egyértelmű döntést hozot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az utolsó pillanatban - érdemi indoklás nélkül - lemondta az amerikai törvényhozókkal tartandó magas szintű tájékoztatót az ország jövő évi amerikai finanszírozása körüli patthelyzet közepette. A szenátusban és a képviselőházban tervezett virtuális megjelenések kedden kezdődtek volna, a több mint 60 milliárd dollár támogatás megszavazásáról szóló üléseken. Néhány napja vezető ukrán tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az Oroszország elleni háború elvesztésének veszélye fenyeget, ha nem hagynak jóvá több amerikai katonai támogatást. Chuck Schumer szenátusi elnök nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem jelent meg Zelenszkij, de gyaníthatóan a demokraták felső vezetése tanácsolta neki, hogy ezt tegye. Az ukrán vezetőnek videón kellett volna megjelennie a szenátorok számára tartott nem sajtónyilvános tájékoztatón, amelyet vezető amerikai tisztviselők tartottak volna. A találkozót megtartották, de a segélycsomagról szóló megbeszélések hamarosan káoszb