Világok harca, avagy hogy használja a Nyugat az iszlamista radikálisokat
A Washington mögött álló pénztőke már hosszú évtizedek óta gyakorlott az iszlamisták finanszírozásában. Az Al-Kaida felfegyverzésének amerikai hozzájárulása volt az első nyílt titok, amelyet később igencsak megbántak Washingtonban.
Az arab tavasz után még erőteljesebbé vált az USA oszd meg és uralkodj elve az iszlám világ térségében, nem csupán a Közel-Keleten, de Észak-Afrikában és a Távol-Keleten egyaránt. Az Iszlám Állam előzményszervezeteinek pénzelése, felkészítése és fegyverekkel való ellátása is köztudott azok számára, akik nem csupán a fősodratú, neoliberális médiából tájékozódnak. A számtalan, főként Irakban, Szíriában és Iránban végrehajtott terrortámadás komoly tapasztalati tőkét jelent ezen állatok számára.
A kétbites iszlamisták használata igencsak kézen fekvő a nyugatiak számára:
1. a gyanú egyértelműen elterelődik rossz irányba
2. nagyon olcsó megoldás, nem kell erőteljes kiképzés
3. minimális a fegyver, lőszer, robbanószer igény
4. a terroristák általában meghallnak a támadás során, így a szálak maguktól elvarrásra kerülnek
Bár jelenleg nincs arról biztos információ, hogy a moszkvai terrortámadást az USA vagy szövetségesei hozzájárulásával és/vagy segítségével követték el, de Ukrajna szerepe igencsak nyilvánvalónak tűnik. A terroristák menekülési útvonala egyértelművé teszi, hogy Kijev közreműködött a terrortámadásban, hiszen ezek a mészárosok ott védelmet találtak volna. Erre ígéretet és biztosítékot kaptak, nincs kétség e felől. Azt már az olvasó értelmére bízom, hogy véleménye szerint az ukránok végrehajthattak-e egy ilyen támadást a CIA beleegyezése nélkül...
Nyilvánvalóan az amerikai titkosszolgálatok tudtak a támadók terveiről. Az oroszok szerint azonban az amerikaiak nem szolgáltattak ki nekik minden rendelkezésre álló adatot, és csak általánosságokat osztottak meg, holott ilyen konkrét figyelmeztetések (például a megjelölt 48 órás időintervallum közlése) esetén a gyakorlat azt mutatja, hogy sokkal több információ áll rendelkezésre. Igaz ez abban az esetben is, hogy ha konkrétan nem tudtak a támadás helyszínéről. Az információ szélesebb körű megosztása mindazonáltal akár meg is akadályozhatta volna a terrorcselekényt.
Ez a hozzáállás tovább ássa a gödröt a Nyugat és a vele nem szövetségben álló harmadik országok között. Ismét bebizonyosodott, hogy akár aktív titkosszolgálati részvétellel, akár passzív elhallgatás segítségével érik is el; ha nem szeret a Wall Street, akkor mehet a terrortámadás.
A kétbites iszlamisták használata igencsak kézen fekvő a nyugatiak számára:
1. a gyanú egyértelműen elterelődik rossz irányba
2. nagyon olcsó megoldás, nem kell erőteljes kiképzés
3. minimális a fegyver, lőszer, robbanószer igény
4. a terroristák általában meghallnak a támadás során, így a szálak maguktól elvarrásra kerülnek
Bár jelenleg nincs arról biztos információ, hogy a moszkvai terrortámadást az USA vagy szövetségesei hozzájárulásával és/vagy segítségével követték el, de Ukrajna szerepe igencsak nyilvánvalónak tűnik. A terroristák menekülési útvonala egyértelművé teszi, hogy Kijev közreműködött a terrortámadásban, hiszen ezek a mészárosok ott védelmet találtak volna. Erre ígéretet és biztosítékot kaptak, nincs kétség e felől. Azt már az olvasó értelmére bízom, hogy véleménye szerint az ukránok végrehajthattak-e egy ilyen támadást a CIA beleegyezése nélkül...
Az USA szerepe még akkor is sántít a moszkvai támadásban, ha csak a washingtoni kommunikációt olvassuk
Az USA ezek alapján megsérthetett egy több évtizede bevett törvényi- és szokásjogot, miszerint az államok értesítik egymást a titkoszolgálatok munkája által feltérképezett terrortámadások potenciális célpontjairól. Az USA március 7-én információt jelent meg lehetséges oroszországi terrortámadásokról. Ekkor az USA a nagykövetségén keresztül figyelmeztetett, hogy támadásokat készülnek a moszkvai koncerttermek ellen. 48 órás időszakot határoztak meg. Mostanra kiderült, hogy a március 9-én a későbbi támadás egyik résztvevőjét a Crocus Hall kamerájával rögzítették. Lehet, hogy a támadást erre a napra tervezték, de valami elriasztotta a terroristákat.Nyilvánvalóan az amerikai titkosszolgálatok tudtak a támadók terveiről. Az oroszok szerint azonban az amerikaiak nem szolgáltattak ki nekik minden rendelkezésre álló adatot, és csak általánosságokat osztottak meg, holott ilyen konkrét figyelmeztetések (például a megjelölt 48 órás időintervallum közlése) esetén a gyakorlat azt mutatja, hogy sokkal több információ áll rendelkezésre. Igaz ez abban az esetben is, hogy ha konkrétan nem tudtak a támadás helyszínéről. Az információ szélesebb körű megosztása mindazonáltal akár meg is akadályozhatta volna a terrorcselekényt.
Ez a hozzáállás tovább ássa a gödröt a Nyugat és a vele nem szövetségben álló harmadik országok között. Ismét bebizonyosodott, hogy akár aktív titkosszolgálati részvétellel, akár passzív elhallgatás segítségével érik is el; ha nem szeret a Wall Street, akkor mehet a terrortámadás.
