Ki a felelős, hogy 2022-ben nem lett békemegállapodás? A New York Times szerint Blinken és az amerikai külügy!
Antony Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter arra sürgette Ukrajnát, hogy 2022-ben béketárgyalások folytatása helyett folytassa Oroszország elleni katonai erőfeszítéseit – írta szombaton a New York Times.
2022 végén Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített testületének elnöke azt tanácsolta Kijevnek, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalások révén aknázza ki harctéri sikereit. Blinken azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna folytassa katonai hadjáratát – írta az újság.
„Kevésbé béketeremtő, mint háborús stratéga” – az amerikai diplomata gyakran érvelt a „kockázatkerülőbb Pentagon-tisztviselők” ellen és fejlett amerikai fegyverek Ukrajnába küldéséért lobbizott – írta a NYT.
Washington „körülbelül 100 milliárd dollárt” költött Ukrajnára a konfliktus 2022 februári eszkalálódása óta, míg szövetségesei és partnerei további 150 milliárd dollárral járultak hozzá – mondta Blinken a Külkapcsolatok Tanácsában januárban.
A leköszönő Biden-kormány felgyorsította a fegyverszállítást Kijevbe Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt, aki jelezte, hogy csökkentheti az Ukrajnának szánt katonai segélyt a hazai prioritások kezelése érdekében.
A Biden-adminisztráció már hónapokkal a konfliktus fokozódása előtt titkosan felfegyverezte Ukrajnát – ismerte el Blinken a NYT-nek adott januári interjúban. „Szeptembertől kezdődően, majd decemberben csendben sok fegyvert szállítottunk Ukrajnának, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a kezükben van, amire szükségük van a védekezéshez – például Stingereket, Javelineket, amelyeket használhatnak” – mondta.
Oroszország és Ukrajna kezdetben 2022 elején kezdett béketárgyalásokat Isztambulban. Mindkét fél ideiglenesen megállapodott egy fegyverszünetben, amelynek értelmében Kijev lemond NATO-tagsági ambícióiról, semlegességet fogad el, és korlátozza katonai méretét a nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe.
David Arakhamia, Zelenszkij szövetséges képviselője, Kijev főtárgyalója szerint azonban Ukrajna később Boris Johnson akkori brit miniszterelnök unszolására kilépett a tárgyalásokból.
A múlt hónapban Jean-Daniel Ruch svájci diplomata hasonlóan vádolta az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalások kisiklásával. Az Anti-Thèse francia nyelvű sajtóorgánumnak nyilatkozva Ruch azt állította, hogy Johnson „az amerikaiak szolgálatában járt el”.
Moszkva megismételte, hogy hajlandó újrakezdeni a béketárgyalásokat, feltéve, hogy azok az isztambuli megállapodások tervezetén alapulnak, és tükrözik az „új területi valóságot”, beleértve négy volt ukrán régió csatlakozását Oroszországhoz és a közelmúltbeli harctéri fejleményeket.
