Vlagyimir Putyin korszakalkotó beszéde

Vladimir Putyin tegnap, vagyis november 7-én délután a Valdai 21. találkozóján tartott vitaindító beszéde hangzott el, amely minden várakozást felülmúlt! A nyugati liberalizmus agresszív és intoleráns ideológiává fajult, amelyben a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok háttérbe szorulnak a hatalom mögött. – mondta Vlagyimir Putyin, majd hozzátette, idézem:

"A mai nyugati liberalizmus véleményem szerint szélsőséges intoleranciává és agresszióvá fajult minden alternatívával, minden szuverén és független gondolattal szemben, és mára igazolja a neonácizmust, a terrorizmust, a rasszizmust, sőt a polgári lakosság tömeges népirtását is. Valamikor liberális kormányaik vezérideológiájukat „lényegében totalitáriussá” alakították át. A demokráciát egyre inkább kisebbségi uralomként értelmezik, nem pedig a többség uralmának, sőt a hagyományos demokráciát is szembeállítják némi elvont szabadsággal, amiért a demokratikus eljárások, a választások, a többség véleménye, a szólásszabadság és a média pártatlansága figyelmen kívül hagyható, vagy akár fel is áldozható” – idézet vége.

Némi értelmezés: Moszkva hagyományosan a „kollektív Nyugatot” az USA-ból és észak-amerikai, európai, ausztráliai és kelet-ázsiai szövetségeseiből állónak tekinti, tehát Moszkva szemszögéből nézve példának okáért Japán és Dél-Korea is része ezen formációnak, ha nem is civilizációs, de politikai és katonai értelemben véve mindenképp.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében – minden híreszteléssel ellentétben - gratulált Donald Trump választási győzelméhez, és megerősítette, hogy kész tárgyalni a megválasztott amerikai elnökkel. Putyin üdvözölte Trump „bátor” válaszát a júliusi elleni irányuló merényletkísérletre.

Halkan teszem hozzá, hogy a nyugati sajtóban megjelent információ, miszerint Putyin nem tervez gratulálni Trumpnak, ismét hazugságnak bizonyult. Hogy ennek alapja a szándékosan vagy sem félreértelmezett Peszkov sajtótájékoztató volt, amelyben a szóvivő annyit mondott, hogy nincs tudomása arról, hogy Putyin szándékozik-e gratulálni, az itt most talán lényegtelen… mondjuk én nem emlékszek arra, hogy Donald Trump gratulált volna Vlagyimir Putyinnak választási győzelme után, de itt újra megjelenik a kettős mérce fogalma. És nem, ilyen esetben nem számít, hogy valaki hivatalban lévő amerikai elnök-e vagy sem. Donald Trump 2020-as veresége után is aktív politikus maradt és Putyin megválasztásakor már újra a Republikánus Párt egyértelműen legfőbb elnökjelölt aspiránsaként jelent meg. Ezért is fordulhatott elő, hogy például 2022-ben Orbán Viktornak gratulált, 2024-ben viszont Putyinnak nem…

Putyin felülemelkedett ezen a helyzeten és megjegyezte, hogy Trump kifejezte azon óhaját, hogy véget vessen az ukrajnai konfliktusnak, és az ilyen kijelentések, idézem: „legalább figyelmet érdemelnek”.

Kis kitekintés, hogy Trump egy csütörtök reggeli NBC News-nak adott interjújában kijelentette, hogy még nem beszélt az orosz elnökkel – Putyin gratulációja később történt – de kész a tárgyalásokra és a személyes találkozóra is vele, amely önmagában véve hatalmas változás az eddigi amerikai politikához képest.

Putyin közvetlenül a NATO-ra is rátért, amely szerinte inkább konfliktusok szítására szolgál, semmint a béke előmozdítására. Az elnök szerint a NATO terjeszkedő politikája volt az ukrajnai konfliktus elsődleges katalizátora. Azzal vádolta a szervezetet, hogy túllépi határait, és „biztonsági egyensúlyhiányt” hoz létre, amely destabilizálja Kelet-Európát.

Putyin szavaival élve: „A NATO többé nem védelmi szövetség – konfliktusra van szüksége, hogy igazolja létezését”. Azzal érvelt, hogy a nyugati narratívák figyelmen kívül hagyják a blokk szerepét az ukrajnai konfliktus eszkalációjában, ami azt sugallja, hogy Oroszország lépései szükséges válaszok voltak az általa agresszívnak nevezett magatartásra. „Működésükhöz állandó ellenfélre van szükségük; ez az, ami életben tartja a NATO-t” – mondta Putyin, megismételve régóta fennálló álláspontját, miszerint a NATO Kelet-Európában betöltött szerepe alapvetően veszélyezteti Oroszország biztonságát.

Az orosz elnök ezek után rátért arra, hogy a megválasztott alelnök, JD Vance és az amerikai médiában idézett több republikánus politikus is nyilvánvalóvá tette, hogy Kijev lemondhat területi követeléseiről és a NATO-tagsághoz fűződő reményeiről a békéért cserébe.
Moszkva fenntartja, hogy minden rendezést azzal kell kezdeni, hogy Ukrajna beszüntesse a katonai műveleteket, és elismerje a, idézem: „területi valóságot”, miszerint soha nem fogja visszaszerezni az irányítást Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiók, valamint a Krím felett. Emellett a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy katonai műveletének céljait – köztük Ukrajna semlegességét, demilitarizálását és denacifikálását – elérjék.

A Nyugattal szembeni kritikájának megfelelően Putyin egy olyan új globális rend vízióját jelenítette meg, amely meghaladja az általa gyarmatinak tartott gondolkodásmódot. Olyan többpólusú világot képzel el, ahol egyetlen nemzet sem érzi magát „hátrányos helyzetűnek”. „Ebben az új világrendben – jelentette ki –, nem lehetnek győztesek és vesztesek.

Putyin véleménye szerint a Nyugat által uralt egypólusú rendszer kimerítette önmagát, és olyan modellt hozott létre, amely „csak kis számú erős elitet szolgál ki”. Kifejtette felhívását egy „igazságosabb és kiegyensúlyozottabb” keretre, amely tiszteletben tartja az egyes nemzetek érdekeit. Megjegyezte, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai támogatják ezt az elképzelést, és üdvözölte azt, amit „történelmi elmozdulásként” jellemezett a globális hatalomdinamikában, és amely elmozdulást úgy hívják, hogy BRICS.

Putyin megragadta az alkalmat, hogy foglalkozzon a nyugati szankciókkal, azzal érvelve, hogy azok végül visszafelé sültek el. „Azt hitték, hogy megbéníthatnak minket” – mondta, utalva az ukrajnai hadművelet 2022. februári elindítását követő kiterjedt gazdasági szankciókra. „A valóság azonban más – gazdaságaik érzik a feszültséget, mi pedig alkalmazkodtunk. ”

Putyin azt sugallta, hogy Moszkva nemcsak ellenállt a gazdasági hatásoknak, hanem konkrétan növekedési pályára állt. Idézet: „A nyugati szankciók arra kényszerítettek bennünket, hogy befelé tekintsünk, és a hazai ipar fejlesztésére koncentráljunk” – szögezte le. Az elnök szerint megerősítették Oroszország gazdaságát azáltal, hogy arra ösztönözték a nemzetet, hogy többet fektessenek be az önellátó iparágakba, és erősítsék meg a partnerségeket a nem nyugati országokkal, például Kínával és Indiával. „Rugalmasak vagyunk” – tette hozzá, ez pedig a Nyugatot megdöbbentette. Én teszem hozzá, hogy ezt a rugalmasságot tökéletesen szemlélteti az a tény, hogy az ipari szektorban egész Európát figyelembe véve az orosz gazdaság növekedett messze a legnagyobb arányban! Azért ez nem is rossz egy olyan országtól, amely állítólag mindjárt összeomlik, nem igaz?

Noha Putyin retorikájának nagy része harcias volt a Nyugattal szemben, világossá tette, hogy Oroszország magát a nyugati civilizációt nem tekinti ellenségnek. „A mi problémánk nem a nyugati kultúrával van – jegyezte meg –, hanem a kormányaik agresszív politikájával. Putyin hangsúlyozta, hogy tiszteli a nyugati kultúrát, a nyugati társadalmakat, és értékeli azt a hozzájárulást, amelyet ezek az országok tettek az emberi civilizációhoz.

Putyin kijelentései arra utaltak, hogy különbséget kell tenni a nyugati kormányok általa „gyarmati” és „hegemón” fellépések, valamint az egész blokk kultúrája között. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a globális kulturális közösség részének tekinti magát, amely a „nyugati civilizáció nagy vívmányait” értékeli, de ellenáll annak politikai túlkapásainak. „Nem érdekel bennünket a Nyugattal való konfrontáció – magyarázta Putyin –, de mindig meg fogjuk védeni szuverenitásunkat és életmódunkat, ha az ránk támad. Így tettünk a múltban és így teszünk a jövőben is.